"A" Tölgyfa

A kilinkó zemzetség legszebb és legnagyobb tölgyfája. szinte istenként tisztelik és itt tartják az ünnepségeiket. Itt találhatóak a nyugágyak, a méz készlet, és a "játszóház".

Óvatosan lopóztam el minden ablak előtt. Elértem a tölgyfát és megpróbáltam felmászni rá. A felénél jártam amikor megcsúsztam és zuhanni kezdtem. Hirtelen nem tudtam mit tegyek. Már majdnem a földre estem amikor kinyitottam a szárnyam. Csapkodni kezdtem és behunytam a szemem. Nem akartam látni hol járok. Amikor úgy éreztem elég lesz kinyitottam a szemem. A szárnyaimmal már nem csapkodtam hanem a fa legmagasabb ágán álltam. Szerettem ezt a helyet. Nyáron és tavasszal a nagy lombkorona eltakart a többiek elöl, de én láttam őket. Itt bujkáltam amikor mások bántottak. Éjszakákat töltöttem el ezen a fán és én emlékezni fogok rá. Apám kedvéért minden héten gyakoroltam egy kicsit a repülést. Most is itt volt az ideje. Repkedtem egy keveset majd leültem az ágra és hátradőltem rajta. Néztem az eget és a felhőket. Szerettem képeket nézni a felhők között és ezt most is megtettem. Sok gondolat és érzés volt bennem, de hirtelen egy sírással kiadtam az egészet.

Amikor kisírtam a szemem azt hittem vége mindennek. Majd eszembe jutott egy kedves mosoly, nagy és hegyes fogakkal. Óvatosan felültem, majd nyújtózkodtam. Megrebbentettem a szárnyaimat és lemásztam a fáról. Szokásomtól eltérően most felhő deszkán mentem haza.

//Nyék virág klánház//